Ma 2010. szeptember 6., Hétfő  Zakariás napja van.
Iskolánkról

Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium rövid története


Az iskola története három főrészre bontható (Schola Latina, Algimnázium, Főgimnázium), melyeket egymástól külön,szétválasztva közlünk.

A Schola Latina rövid története (1728-1863)

1727-ben hozták létre viszont tényleges müködésének megkezdése 1728-tól számítható.Léttre jötte összefüggésbe hozható azzal, hogy a Pest megyei evangélikus gyülekezetek létrehozták önálló egyházmegyéjüket, s attól kezdve saját nyelvtani iskolájuk létrehozásáról is gondoskodniuk kellet.Podmaniczky I. Jánostól kezdve közel 200 éven át valamilyen szinten az evangélikus család mindig támogatta az iskolát.A Podmaniczky család támogatása és a jó megközelíthetőség miatt létesült Aszódon a Schola Latina.Acsán is volt egy latin iskola, de ez csak 1798-ig müködött. A Podmaniczky-kastély bővítésekor (1767-72) elbontották azt az épületet, amely addig a Schola Latinának adott otthont.Az elöző iskolaépület lebontásával párhuzamosan megkezdődött a kastélytól nem messze az új iskola (napjainkban ebben az épületben található a Petőfi Múzeum) felépítése, amely 1772 szeptemberében el is készült. A nyelvtani iskola legjelentősebb tanítója a szlovák származású Koren István , aki 1834-56 között tevékenykedett itt.Az ő nevéhez füzödik a Matricula(1863-ig vol használatban), ami részletességével egy mai modern iskolai naplónak felelt meg.Az ő tanárkodása idején volt aszódi diák Petőfi Sándor. A nemzeti ellentétek élesedésének időszakában, vagyis az 1830-as,1840-es években az aszódi nyelvtani iskola élén Koren István állt.Bár Koren szlovák szármázású, amit sohasem tagadott, az aszódi középiskolában nem volt helye semmi féle nemzeti izgatásnak.

A szabadságharcot követő válságos évek

A 1848-49-es szabadságharc leverése után csak úgy, mint sok más - az egész országban - az iskola is romlásnak indult.Ez azonban több dolognak is betudható.1854-ben a kormány megfosztotta az iskolát gimnáziumi jellegétől. A Schola Latinát nehéz helyzetbe hozta az ugyanebben az évben szentesített tanügyi rendelkezés az Entwurf, ami a korszak centralizációs és germanizáló kormány eszköze volt.Mindazon által az is kétségtelen tény, hogy e rendelkezésnek az is célja volt, hogy a magyar középfokú oktatás színvonalát felemelje a nyugat-európai normákra.Ezzel egy időben a Podmaniczky családban megindult anyagi romlás csak súlyosbított a helyzeten.A Podmaniczkyak csődbe jutása azért volt rendkivül megrendítő, mert mind a tanítóknak, mind a lelkésznek a fizetéséhez és még az iskola fenntartásához is jelentős összegekkel járult hozzá.Koren István távozásával pedig megrendült a bizalom az iskolában.Távozása összefüggésbe hozható az akkori aszódi lelkész gáncsoskodásaival vele szemben. A fenntartó Koren távozása után 1858-ban az iskolát nem tudta megtartani addigi tisztében így kénytelen volt "lefokozni" felső elemi iskolává. Az aszódi egyházkerület azonban nem tudott belenyugodni a Schola Latina hanyatlásába.Báró Podmaniczky Ármin és az aszódi evangélikus egyház tagjainak felajanlásaiból nagy nehezségek árán, de végül is 1863 őszén két osztályban két tanár vezetésével megkezdte müködését az aszódi algimnázium.

Az Algimnázium rövid története (1863-1912)

Mivel az iskolai ügyek megfelelő ismereteket igényeltek, ezért az egyház vezetői szükségesnek látták egy az aszódi egyház szerveinek(közgyűlés,presbitérium) alárendelt iskolai bitottság (GB-Gimnáziumi Bizottság) léttrehozását.Jelentősége az algimnázium léttrejötekor és az elkövetkezendő időkben nagy fonosággal bírt.Főfeladata az iskola müködéséhez szükséges anyagiak előteremtése, de a bizottság feladata volt még a tanárok megszerzése, leszerzödtetése is. Báró Podmaniczky Ármin csődbe megy 1869-ben.Még az ősi fészket jelentő kastélyt is árúba kell bocsátania.Elodázhatatlan érdemeket szerzett a Schola Latina "feltámasztásában" és az algimnázium megindításában.Nemsokáig maradt az iskola mecénás nélkül mível Géza és Levente(Ármin báró két unokaöccse) átvalálták ezt a szerepet. Az 1868-ban hivatalba lépő Moravcsik Mihály az algimnáziumnak volt meghatározó személyisége.Szervezett,gyűjtött mindent megtett nehogy romlásnak induljon Aszód ősi középiskolája.Az 1868/69. tanévtől adtak ki évkönyvet.A latin iskola eléggé szűkké vált a diákság számára, ezért időszerű volt egy bővítés.A munkálatok vezetője Moravcsik Mihály, amelynek keretében emeletet huztak a meglévő épületre.1875-ben május 26.-án ünnepélyes keretek között leplezik le a Payerl Károly váci kőfaragó mester által készített Csengey Gusztáv epigrammáját tartalmazó emléktáblát.Csengey Gusztáv 1868-86 között tanár, igazgató Aszódon.1875/76. tanévtől kezdődöen minden évben meghirdették a Petőfi-ösztöndíjat. 1881-ben Csengey Gusztáv megalapítja a Petőfi-önképzőkört 1899-ben Petőfi halálának 50. évfordúlóján avatták fel a Petőfi Múzeumot, ami kezdetben egy díszes szekrényből állt, amelybe elhelyezték azokat a tárgyakat és írásos emlékeket, melyek Petőfi aszódi tartózkodására vonatkoznak.

Veszélyben az algimnázium

Az iskola újra válságos helyzetbe került az 1883. XXX. tc. az ún. középiskolai törvény útán.A törvény a középiskolák minimális felszereltségéről is határozott.Az aszódi algimnázium fenntartójának, ha nem akarta, hogy bezárják az intézményt mihamarabb egy tornatermet és egy rajztermet kellet volna biztosítania.A GB többször is államsegélyt kért a közoktatási minisztériumtól.A GB tagjai élükön Moravcsik Mihállyal minden követ megmozgattak az iskola érdekében.Gyűjtőbizottságot hoztak létre,elhitették azt a kegyes hazugságot az országközvéleményével, hogy 1888-ban van az iskola fennállásának 100. évfordulója, amely esemény ünnepséget június 27.-én tartottak meg.Az ünnepség óriási érdeklődést mutatott, s a jelenlevők csaknem 2000Ft-ot adományoztak az iskolának.Eközben már másodszorra is megintette az iskolát a Vallás és Közoktatási Minisztérium(VKM), a 3. megintés már az iskola bezárását jelentette volna, ez azonban nem következett be.Megoldódott a tornaterem(1891-ben) és a rajzterem(1894-ben) kérdése is.A VKM látva az állandó igyekezetet a fenntartó részéről megenyhült, és állami segély szerződés köttetet a VKM és a GB között,amelyre 1901.október 12.-én került sor.

A főgimnázium rövid története (1912-1948)

Egy miniszteri határozat ideiglenes jelleggel engedélyezte a főgimnáziummá válást.1912-1916 között minden évben létrehoztak egy új osztályt(V. - VIII.) és így 1916-ra a VIII. osztály megnyításával a főgimnáziummá alakulás teljessé lett.1914 nyarán Dr. Osváth Gedeont választották meg igazgatónak, aki javasolta, hogy az iskola vegye fel Petőfi nevét, amit el is fogadtak és így az iskola neve Aszódi Ágostai Hitvallású Evangélikus Petőfi Főgimnázium. 1914/15-ös tanévben jelentős változás történt GB életében.Miután br. Podmaniczky Gyula lemondott az elnöki tisztségről, Micsinay Ernőt takarékpénztári vezérigazgatót választották meg elnöknek, aki nagyon sokat munkálkodott a főgimnáziumért.Először történt meg, hogy ezt a posztot nem valamelyik Podmaniczky töltötte be, hanem egy polgári foglalkozású személy. A első rendes érettségi vizsgán mindössze 6-an jelenhettek meg a többiek egy rendelet értelmében hadi érettségin vettek részt. Az első aszódi érettségin 29 tanuló tett sikeres vizsgát(1 jeles,8 jó,20 érett),senki sem bukott meg. Az első lány, László Márta magántanuló 1917-ben tett sikeres érettségi vizsgát.
Az I.világháború alatt majdnem minden évben soroztak be a seregbe az aszódi diákságból(V. - VIII.) és a tanári karból egyaránt, többen közülük hősi halált haltak.
A világháború befejeztével a cseh megszálás elöl megindult a menekültek áradata az anyaország felé.A besztercebányai gimnázium magyar érzelmű igazgatója és tanárai Aszódon találtak menedéket.Diákjaiknak egy része is követte őket. Az őszirózsás forradalom idején Akácsos András kilépett a tantestületből és az aszódi forradalmi események egyik vezetője lett.A GB-ból felkérésre Perényi Rezső így értékelte a forradalmat:"A proletárdiktatúra egy tatárjárás volt, pusztulás, rombolás anyagi javakban, azonban ennél sokkal fájdalmasabb az a pusztítás, amit ez az irányzat a lelkekben hagyott hátra". Az iskola megkapta a végleges nyílvánossági jogot a VKM-től 1920-ban,megszűnt a jogi bizonytalanság.Az 1922-as év kiemelkedő eseménye a december 2.-i Petőfi ünnepség volt, melyet a költő születésének 100. évfordulójára tartottak meg. Az ünnepség után a megjelentek a közösség vezetőivel és a megjelent lakossággal ahhoz a házhoz vonultak melynek helyén állt egykor özv. Neumann Frigyesné háza ,ahol Petőfi diákoskodásának idején lakott és leleplezték a márványtáblát , melyen mind a mai napig az alábbi szöveg olvasható:"Itt állott a ház, ahol Petőfi Sándor, mint aszódi diák 1835-38-ig lakott."
1926/27. tanévtől kezdve a bányakerület iskolája lett a aszódi főgimnázium.Ettől kezdve veszíti el jelentőségét az algimnázium megindulása óta az iskola fölött bábáskodó GB. 1929.október 27-én történik meg az új iskola alapkőletétele.A több évtizedes álom, az új iskola építése végre a megvalósítás közelébe érkezett. Az iskolaavató ünnepségre 1931. október 11-én került sor.Az alábbi eseményen többek között megjelent:D.D. Raffay Sándor püspök,a Petőfi társaságból Lampérth Géza, Sárkány Ernő a kerület országgyűlési képviselője,a környékbeli arisztokraták közül gr. Ráday Gedeon és gr. Széchenyi Gyula. 1936. május 30-án alakult meg az Aszódi Öregdiákok Egyesülete.1939. május 21-én került sor a Morzsa-Morhardt Gyula szobrászművész által készített Petőfi bronz szobornak az iskola udvarán való leleplezésére.

A II.világháború évei

Az 1939. II. tc. értelmében megindult a gimnáziumban is - a II.világháború előszeleként - a katonai előképzésnek számító leventeoktatás. Ezekben az években nem rendeztek diákbálokat és elmaradtak a legendás majálisok is.Az iskolát 1944 nyáron a magyar katonaság foglalta el,amit a következő tanév megkezdése elött visszaadtak.Bomba támadás érte Aszódot.Óktober 12-én beszüntették az oktatást.Ezt követően az épületet német csapatok foglalták el, s katonai korházat rendeztek be az épületben. November 2-án a helyi hatóságok elrendelték Aszód kiürítését.A előretörő szovjet csapatok december 6-án szállták meg Aszódot és tették meg azt legfontosabb egészségügyi bázisukká.Tüzelő hiánya miatt bútorokkal,tanszerekkel és könyvekkel fűtöttek!A szovjetek a gimnázium lefoglalt épületét 1945. július 1-én adták vissza,óriási kárt(a könyvtárnak 58% pusztult el) hagyva maguk után.A háború végeztével még három évig müködött az egyház fennhatósága alatt az iskola.1848. július 1-től államosították a főgimnáziumot.

  Hírek |Iskolánkról | Alapítványok | Tanáraink | Diákjaink |D.Ö.K. | Kollégium