XIX. Beregi Nyári Nemzetközi Tábor

Szeretném megosztani veletek a nyári élményeimet, remélem jövőre többen jöttök majd táborozni. Nagy természetrajongó vagyok, és idén sikerült először Lányi tanár úrral elmennem egy nemzetközi "nomád" táborba. A honlapunkon olvastam a felhívást, hogy "Vásárosnamény, Hatvan, Aszód, Erdély, Felvidék és Kárpátalja 2009-ben is megrendezi hagyományos nyári nomád természetkutató és természetvédelmi táborát, kötött szakmai programokkal, július 26 és augusztus 3 között, az országhatártól néhány száz méterre, festői környezetben a Kaszonyi-hegy lábánál". Lementem a könyvtárunkba, és kikölcsönöztem a DVD-ket a nyári táborok képeiről (a beregi és kárpátaljai fotókat Lányi tanár úr készítette), és majdnem a Munkács környéki "Jurtatáborba" jelentkeztem, mert ott a fő program az "elszakadt" magyar várak bejárása és a lovaglás lett volna. Igen örülök, hogy végül a nomád tábort választottam.

A táborba Lányi tanár úrral utaztam le két diáktársammal. Tanár úr kb. 10-15 helyet foglalt le előzetesen, de ez a létszám sajnos változott, így a szponzorok által a tábor részére felajánlott nagy busz helyett a táborvezető kocsijával utaztunk le Barabás községbe, illetve onnan az öt km-re lévő erdei táborba. Mi érkeztünk legutoljára, és az uzsonnázás és rövid szétnézés után nekiálltunk a sátrainkat felállítani. Délután volt a tábornyitó, ahol a határőrség két tisztje ismertette az elvárásokat, illetve a táborvezetőség a bemutatkozás után elmondta a tábori rendet

Ébresztő 7 órakor van, utána tisztálkodás (hidegvízben), majd nyolckor a "svédasztalos" reggeli következett, amely igen bőséges és sokrétű volt. Tej v. kakaó v. tea mellé a kifli és kenyér elvétele után a felvágottak, sajtok, vaj margarin, lekvárok és mézek között válogatva, és paprikát, paradicsomot elvéve a sor végén még konzervek is csábítottak. Kilenc óra után indultak a szakmai programok. Ezek: madárgyűrűzés, gólyaszámlálás kerékpárról kb. 30km-es körzetben, "mogyorós pele" csapdázás - ő egy egérnagyságú aranyos kis mókus -, kenuzás és vízi élőhelyek tanulmányozása a "Tisza Rózsás Holtágon", a vízminőség mérése Barabáson, ornitológia (madárfotók készítése a kőbányánál), növényhatározás, a sziklagyep és a tőzegláp tanulmányozása, hosszú gyalogtúra a kanyonban, a feketególya fészek meglátogatása és még sok más „forgószínpad” rendszerben. Nekem legjobban a "túlélő kalandtúra" tetszett. Ezen kb. ötvenen vettünk részt Lányi tanár úr és néhány főiskolás gyakorlós tanár vezetésével. Itt két nagy bozótvágó késsel törtünk utat magunknak, sok helyen a nagy "dzsungelben" csak a bokrok alatt tudtunk átkúszni, szakadékok szélén szikláról sziklára ugrottunk, de senki sem adta fel, mindenki végigment a kb. 15 km-es távon.

A többfogásos meleg ebédet és az ivóvizet a Barabási Önkormányzat konyhájáról hozták ki terepjáróval. Ezután szabad program következett: foci, tollaslabdázás, ismerkedés, ügyességi játékok, társasjátékozás, számítógépeken környezetvédelmi programok és filmek nézése, és még sok más minden. Én nagyon szeretek sakkozni, és szinte mindenkivel sikerült játszanom.

Délután 4 óra után volt a napi szakmai program értékelése, ahol ki-ki megbeszélte a saját csoportjával és tanárjával a délelőtt tapasztaltakat. Ezután vacsoráig újra szabad program volt. Este 7 óra körül volt a vacsora, ami néha a Mester tanár úr által főzött paprikás krumpliból, különböző vegetáriánus salátákból, vagy "svédasztalos" terítékből állt. Itt mindenki annyit evett, amennyi belefért, volt olyan ember is, aki háromszor is repetázott.

Este a tanárok megtervezték a másnapi csoportbeosztásokat, amit minden este a tábori büfé oldalára tettek ki. Itt lehetett megbeszélni azt is, hogy ki kivel és melyik csoportba szeretetne kerülni. Sötétedéskor mindig kifeszített lepedőre szakmai filmeket vetítettek projektorral. Utána lementünk tábortüzet gyújtani, ahol az erdélyi lányok vitték a nótát, sok szép balladát megtanultam, sok barátot szereztem. A diákok vezették a tábori büfét, ahol hideg italokat, csokit, fejlámpába elemeket, és még sok mindent lehetett vásárolni. Diákoknak 18 év alatt a szesz és a cigi be volt tiltva, és ezt szigorún vették, hazaküldés volt a büntetés. A hulladékot szelektíven gyűjtöttük, a rendet a tábori diák ügyelet tartotta fent. Egy teljes nap a kirándulásé volt, lehetett választani egy erdélyi vagy beregi körtúrát, vagy strandolással összekötött tiszai sétahajókázást. Idén a Tisza élővilágát tanulmányoztuk, jót fürödtünk és séta hajókáztunk.

Az utolsó nap egy kijelölt akadálypályán vizsgáztunk az eddig tanultakból. A tanárok vegyes csoportokat hoztak létre, és a szekcióknak megfelelő állomásokon tréfás és szakmai feladatokat oldottunk meg, és a csoportvezetőket ugratták legjobban az állomásvezetők. A nyolc csapat közül a lányi tanár úr vezette csapat nyert. Ebéd után rajzversenyre és az általunk előadott tréfás csoportbeszámolóra készültünk, és sokat nevettünk a másik csoport humoros produkcióján. Szerencsére mindenki kapott valamilyen jutalmat, és oklevelet arról, hogy sikeresen teljesítette a tábor programját. Az ünnepélyes táborzárón osztották ki a jutalmakat. Az utolsó éjszaka nem volt takarodó, reggelig vigadtunk. Másnap nehéz volt búcsút venni a sok élménytől és a barátoktól. Jövőre is szívesen megyek a XX. táborba.

Szilágyi Dénes 8.B osztályos tanuló

Tekintse meg a cikkhez tartózó képgalériát!

Vissza az előző oldalra